Nem ördögtől való dolog a szorongás

A szorongás evolúciós tulajdonságunk, amely segíti a veszély kezelését. Ráadásul, ha megtanuljuk, hogyan hasznosítsuk a benne rejlő energiát, akár pozitív dolgokat is létrehozhatunk általa.

Izzadó tenyér? Gyors szívverés? Remegő gyomor? Ismerős a szituáció? Ezek a szorongás testi tünetei, amelyeket általában a teljesítményünk akadályainak gondoljuk, pedig ezek csupán a veszéllyel szembeni reakciók. Ráadásul annyira ösztönös, hogy tudat alatt nem tudjuk differenciáltan látni a különféle szituációkat. Ezért van az, hogy ha fizetésemelést szeretnénk kérni a főnökünktől, a testünk rögtön megkezdi az adrenalin előállítását, mintha csak egy vadállattal állnánk szemben.

A legtöbb emberre bénító hatással van, amikor ezek a hamis vészcsengők megszólalnak. A megoldás: a szorongást meg kell tanulnunk iránytani és eszközként használni.

Ehhez először objektíven kell gondolkodnunk. Ahelyett, hogy belekerülnénk egy lefelé tartó spirálba, és bemesélnénk magunknak, miért nem tudjuk a félelem miatt az adott dolgot elvégezni, inkább csak valljuk be magunknak, hogy idegesek vagyunk, és nézzünk rá a helyzetre objektíven: az idegesség még nem jelenti azt, hogy nem tudunk jól teljesíteni.
Új kutatások ráadásul azt is kimutatták, hogy az idegesség nem feltétlenül van hatással a teljesítményre. Azok, akik kihívásnak tekintik a stresszes helyzeteket, magából a szorongásból nyernek energiát. Tehát ahelyett, hogy azon nyugtalankodnánk, miért nyugtalankodunk, inkább próbáljuk meg az energiát valami pozitívumba fordítani.