Új Munka Törvénykönyve tervezete

A kormány elfogadta az új munka törvénykönyve tervezetét, amely `99 százalékban` megfelel annak a verziónak, amely az elmúlt hetek egyeztetései során kialakult.

A tervezetben szerepel a védett kor intézménye, marad a 20 nap alapszabadság és a plusz 10 nap pótszabadság, a munkavállalók ráadásul az eddigi tervben lévő öt helyett hét nappal rendelkezhetnek szabadon. A munkavállaló kérésére legalább 14 napot egybefüggően kell kiadni. A törvénytervezetben a következő változások szerepelnek:

A védett kor intézményével kapcsolatban az új magyar szabályozás szerint erősebb lesz a védettség, csak lényeges kötelezettségszegés, illetve szándékos vagy súlyos gondtalanság esetén lehet elbocsátani a védett munkavállalót. Próbálják kivédeni, hogy ezzel kapcsolatban ne legyenek visszaélések, például valakit ne 6 évvel a nyugdíjkorhatár előtt bocsássanak el.

A túlmunkával kapcsolatos elképzelés: az eddigi szabályozással szemben 200 helyett 250 óra túlmunkát lehet kikötni munkaszerződésben, 300 órát pedig a kollektív szerződésben, erről munkaadói és munkavállalói konszenzus született.

A műszakpótlékokat érintő változás a tervezetben: az éjszakai műszakpótlék nem változik, vita volt viszont a délutániról. Utóbbinál három lehetősége van a munkáltatónak: átalányban fizetik ki, vagy az alapbérbe építik be, vagy egységesen 30 százalék a műszakpótlék (este 6 órától másnap reggel 6-ig, vagyis nem választják szét a délutáni és az éjszakai pótlékot). Ha műszakba vesznek fel egy munkavállalót, akkor szerződésben rögzíthetik a felek, hogy műszakpótlékkal veszik fel, vagy átalányban állapítják meg az adott összeget.

Kollektív szerződés kötésére a szakszervezetek jogosultak, egy munkáltatónál pedig egy kollektív szerződés köthető, ezenkívül szűkül azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a köre, akik védettséget élveznek.

Az új törvénytervezetben egyértelművé teszik, hogy a magánélet nem ellenőrizhető, a munkáltatónak arra sincs lehetősége, hogy terhességi tesztet végeztessen munkavállalójával.