Titkok, amelyeket soha ne áruljunk el a munkahelyen

Az őszinteség nemes erény, de bizonyos helyzetekben roppant kellemetlen következményei lehetnek. Tönkreteheted a karrieredet, ha a munkahelyeden olyasmit árulsz el másoknak, amit nem kellene. Egymás kibeszélése, a pletykálkodás, netán áskálódás súlyosan megterhelheti a munkahelyi légkört, és végül komoly konfliktusok forrása lehet.

Nézzük tehát, melyek azok a dolgok, amelyekről jobb nem beszélni a munkahelyen.

Az első talán az, ha nem szereted a munkádat. Minden bizonnyal érthető miért nem ildomos erről dumálni. Egyik munkahelyen sem szeretik, ha valaki a cégre és a munkakörére panaszkodik. Az ilyen embert destruktívnak minősítik, és ráég a bélyeg, hogy nem jó csapatjátékos. Ráadásul senkit nem érdekel. Ha nem tetszik, keress új kihívásokat, ne a kollégákat fáraszd a saját problémáiddal.

Ha már a munkatársak szóba kerültek, azt sem érdemes nyilvánosan firtatnod, ha szerinted egy kolléga tehetségtelen. A munka világa ugyanis tele van tehetségtelen vagy lusta emberekkel, és általában mindenki tudja is róluk, hogy azok. Ha nem áll módodban fejleszteni vagy kirúgni őket, semmi értelme, hogy véleményt nyilváníts róluk. Ha valakit negatívan minősítesz, másoknak az juthat eszébe, hogy saját magadat szeretnéd jobb színben feltüntetni, és suttogni kezdenek a hátad mögött.

A harmadik, s talán legforróbb téma pedig a bérek kérdése. Kifejezetten rombolja a munkahelyi légkört és bérfeszültséget okoz, ha a kollégák tudnak egymás fizetéséről. Szinte minden cégnél előfordult már, hogy a HR-es kikotyogta a nemrég felvett fiatal kolléga munkabérét. A pletyka ilyen esetben futótűzként szokott terjedni arról, hogy az új munkatárs magasabb fizetést kap, mint a vele egy szinten, de régebben dolgozó többi kolléga, és már ki is alakult a feszült légkör, a munkáltató meg a haját tépi. A munkabérek nyilvánosságra hozatala azonban nemcsak a munkahelyi morált érintheti hátrányosan, hanem a munkaerőpiacon magát a munkáltatót is lényegesen hátrányosabb helyzetbe hozza, mivel a konkurens munkáltató az ilyen információk birtokában sokkal magabiztosabban tud az aktuálisnál csábítóbb álláslehetőséget kínálni a „hűtlen” munkavállalónak.

A közösségi platformok használata is nehéz kérdés. Tudjuk, főképp fiatalként nehéz megállni, hogy az ember ne tegyen ki bulifotókat vagy olyan cuki macskás képeket, amelyek miatt negatívan ítélhetik meg vagy nevetségesnek tarthatják. Ha megoldható, a különböző alkalmazásokban ne jelöld barátnak a munkatársaidat, és a privát fotóid, bejegyzéseid ne legyenek nyilvánosak. Ahol a kollégákkal érdemes kapcsolatot tartani, az a LinkedIn, ott teljesen professzionális hangnemet üthetsz meg.

Végül pedig essen szó a tényleges munkahelyi titkokról is, legyen szó a cég gazdálkodásáról, stratégiájáról, leendő üzleti lépéseiről. Ugyan ezeket legtöbb esetben a munkaszerződés részeként titoktartás védi, de a gyakorlatból tudjuk: minél értékesebb a megszerzett tudás, annál égetőbb a vágy, hogy valakivel megoszthassuk. Ne feledjük azonban: az, hogy méltóvá válunk egy titok megismerésére, felértékel minket, de nagy a kísértés arra, hogy értékünket a titok elárulásával érzékeltessük a többiekkel. Ezzel azonban megbízhatatlanná válunk, s két szék között hamar a padlóra eshetünk. Tehát csak óvatosan a titkokkal.