Mi van, ha unjuk magunkat a munkahelyünkön?

Vajon milyen hatással van ránk, ha folyamatosan unatkozunk a munkahelyünkön? Előzetes eláruljuk: nem jó jel az unalom, sürgős változtatásra van szükség a megoldáshoz.

A szakirodalom bore out jelenségnek, vagyis krónikus unalom szindrómának nevezi a jelenséget, ám a kiégéssel (burn out) szemben erről jóval kevesebb szó esik. Hogy miért? Nos, rendkívül kínos téma, ha valaki úgy kapja a fizetését, hogy közben unatkozik. Az érintettek akár a munkájukat is kockáztatnák azzal, ha felfednék az igazságot, ezért jellemzően inkább nem beszélnek a kialakult helyzetről, ami viszont jelentősen megnehezíti a probléma megoldását.
A burn outhoz hasonlóan a bore out is az előttünk álló kihívások relációjával függ össze. E két tényező egészséges összhangja adja a flow élményt, ami a legideálisabb, ha a munkánkról és a személyes fejlődésünkről van szó. A krónikus unalmat akkor tapasztaljuk meg, amikor képességeinkhez mérten nagyon egyszerűek, rutinszerűek a feladataink, míg ennek ellenpontja, vagyis a kiégés akkor jelentkezik, ha a képességeinkhez viszonyítva túl nagyok az előttünk álló kihívások.

Beszéljünk most az előbbiről, ugyanis a jelenség spirálként ránt magával, amelynek nyomán egy idő után az úgynevezett tanult tehetetlenség alakul ki a munkavállalónál.
Sajnos már a felismerés sem könnyű.

Első lépésként fontos tisztáznunk, hogy burn outban vagy bore outban szenvedünk-e, ha ugyanis az unalmat kiégésként értelmezzük, és még inkább visszafogjuk a munkavégzést, garantáltan mélyülni fog a szakadék alattunk. Amennyiben jó a viszonyunk a vezetőnkkel, közvetlenül vele is beszélhetünk erről, ellenkező esetben puhatolózzunk a kollégáinknál a lehetőségekről, tanácsolják a szakértők.

Azt is érdemes számba vennünk, hogy mivel tudnánk javítani az általunk végzett folyamatokon, milyen fejlesztések könnyítenék meg a munkánkat. Ezzel hatékonyan tölthetjük el a munkaidőnket, és feltehetően a főnökünk is üdvözölni fogja értékes kezdeményezéseinket. Az is jó megoldás, ha megpróbálunk változtatni a hétköznapi rutinunkon.
Rendezzük át az íróasztalunkat, a szobánkat, vagy csak a számítógépünk mapparendszerét.

Menjünk új útvonalon munkába, esetleg tömegközlekedés helyett szálljunk biciklire. Ha hosszabb az utunk, használjuk ki az időt nyelvtanulásra, olvasásra, kezdjünk el relaxálni, meditálni. Kicsit más, kicsit izgalmasabb lesz így a napindítás, ami ugyan a munkahelyi unalmat nem oldja fel, de átállít bennünket egy ingerkereső üzemmódra, ami viszont az egész napunkra kihatással lesz.