2024-es szabadságtervezés: mennyire szólhat bele a munkaadó?

Elérkezett az éves tervezés mellett a szabadságtervezés ideje is: lássuk, mit jelent ez munkavállalói és munkaadói oldalról.

Legyen bármi is a hivatásunk, illetve a munkakörünk, egy dolog közös bennünk: nem dolgozhatunk állandóan. Időnként fel kell töltődnünk, ezért szabadságot veszünk ki. Sokak számára az év eleje a szabadságtervezés időszaka: talán mert a munkaadó azt kéri, hogy ez legyen meg, vagy mert egyszerűbb átlátni az évet (és már annak feltöltő hatása lehet, ha látjuk, hogy már csak néhány napot kell dolgozni a következő szabadságig). Egy biztos: aki nekilát az éves szabadságtervezésnek, ehhez 2024-ben is tudnia kell néhány alapinfót – ezeket szedtük most össze, hogy segítsük az idei zökkenőmentes szabadságolást.

Hány nap szabadság jár 2024-ben?
Az, hogy kinek pontosan hány nap szabadság jár, elég gyorsan kiszámítható. Van egy 20 napos alapszabadság, ami alapesetben minden teljes munkaidőben dolgozót megillet, ehhez jönnek az úgynevezett pótszabadságok. Ezeknek egy része az életkortól függ. 25 év felett 21 nap, 28 év felett 22 nap jár, és így tovább, egészen 45 éves korig, amikor már 30 nap éves szabadság jár. 18 év alatti teljes munkaidős munkavállalóknak évi +5 nap jár.

De pótszabadságok járnak az életkoron túl például 16 évesnél fiatalabb gyermekek után (egy gyerek után kettő, két gyerek után négy, három gyerek után hét munkanap) és fogyatékkal élő gyermekek után is. Gyermek születése esetén az apáknak is jár 10 nap apasági szabadság. Pótszabadság jár bizonyos munkakörnyezet vagy egészségkárosodás esetén is, például a föld alatt vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen (legalább napi 3 órán át) történő munkavégzés esetén 5 pótszabadnapra jogosult a munkavállaló.

Mennyire szólhat bele a munkaadó abba, mikor megyünk szabadságra?
Itt három fontos szabályt érdemes megjegyezni, amelyek segíthetnek tisztábban látni a munkaadó és a munkavállaló jogait, kötelezettségeit a szabadságtervezés terén.

1. Hét napot a munkavállaló kérése szerint kell kiadnia a munkaadónak.
2. Évente egy alkalommal munkaszüneti napokkal együtt 14 nap egybefüggő szabadság mindenkit megillet. Ez nem jelenti azt, hogy 14 nap szabadságot egyben kell kiadni, hanem azt, hogy 14 napig ne kelljen dolgozni – ebbe beleszámítanak a hétvégék, ünnepnapok és a beosztás szerinti szabadnapok is.
3. A szabadság kiadásáról vagy kivételéről 15 nappal korábban egyeztetnie kell a feleknek. Vagyis munkavállalóként legalább ennyivel előbb kell jelezni, mikor vennénk ki, a munkaadónak pedig 15 nappal korábban kell szólnia a szabadság kiadásáról. Ez közös érdek, hiszen kiszámíthatóbb munkavégzést tesz lehetővé.

Milyen esetekben lehet jogszerű például a karácsonyi munkavégzés?
A Munka Törvénykönyve a karácsonyt munkaszüneti napként említi. Így karácsonyra, mint munkaszüneti napra, rendes munkaidő csak néhány esetben rendelhető el, például a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben. Hogy mi tartozik ide, az a következő jó kérdés. A törvény szerint: „A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy

b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.”

A törvény hivatalos indoklása még hozzáfűzi, hogy „Eszerint e napokon csak olyan tevékenység keretében foglalkoztathatók rendes munkaidőben a munkavállalók, amelyek végzése vagy közérdeket szolgál vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges.”.

Az valószínűleg összeállításunkból is kiderült, hogy az éves szabadságtervezés során számos adatot és információt figyelembe kell venni, de megéri átgondolni és utánaszámolni. A szabadságot pedig az ünnepnapok, hosszú hétvégék és az esetleges kötelező szabadságolások figyelembe vételével érdemes kivenni, így idén – a Pénzcentrum cikke szerint 22 szabadnappal akár 60 napot is pihenhetünk.