Trükkök, hogy jobban emlékezzünk mindenre

A 21. század egyik nagy kihívása, hogy annyi adatot kellene tárolnunk az agyunkban, amire nem mindig vagyunk képesek. Mutatjuk a trükkös módszereket, amelyek segítenek a memorizálásban.

A különböző kódoktól kezdve a közösségi oldalak jelszavain át egészen a különböző azonosító számokig terjed a lista, amelyeket mind fejben kell tartanunk, mert bármikor szükség lehet rájuk a munkánkban, vagy épp csak szimplán a mindennapi életünk során. Sajnos azonban a sokat emlegetett fotografikus memória csak igen kevés embernek adatik meg, így maradnak a trükkök, amelyek segíthetnek minket a memorizálásban.

Az egyik ilyen az úgynevezett memóriapalota. A stratégia azon az elképzelésen alapul, hogy a térbeli memóriánk sokkal erősebb, mint amikor bizonyos tárgyakra vagy szavakra emlékezünk. Valószínűleg könnyebben felidézhetjük az adott dolgot, ha azt már eleve úgy memorizáltuk, hogy egy bizonyos helyre képzeltük vagy egy bizonyos helyhez kötötten jegyeztük meg, Ez a veleszületett képesség segíthet olyan nehezebben előhívható dolgokat is a felszínre hozni, mint például egy bevásárlólista elemei.

Az is hasznos lehet, ha képekben rögzítjük az eseményt. A vizuális memóriánk ugyanis nagyon hasonló ahhoz, ahogyan egy kamera rögzíti a képet. Amit kinyomtatva látunk, mint például egy fotó, mélyen beleépül az agyunkba, a hippokampuszunk – az összetett információk, események memorizálásáért felelős előagyi rész – sejtjeiben tárolódva. Ezt a folyamatot nevezzük kódolásnak. Néha az is segít, ha az adott eseményhez akusztikusan is kötődünk: ha például a vasaló kihúzásánál elmondjuk magunknak, „kihúzom”, biztos nem kell majd visszafordulnunk az irodából, hogy megnézzük, vajon lángokban áll-e már a lakás.

Bármennyire is furcsán hangzik, de igaz: a szókirakó is segíthet. Ha ugyanis meghatározott sorrendben szeretnénk szavakra emlékezni, próbáljunk ki minden egyes szó első betűjéből egy szót kirakni, melynek nem kell természetesen értelmesnek lennie. A szókirakóssal mentális struktúrákat tudunk létrehozni, melyek sorrendben segítenek előhívni a megtanultakat.

Régi, jól bevált trükk a dolgok társítása. Minél több emléket tudunk egy újonnan tanult dologhoz hozzákötni, annál inkább marad meg a fejünkben. Ezért van az például, hogy arra biztosan emlékszünk, ha ellátogatunk egy kovácsműhelybe és ott beszélgetünk egy kováccsal, de az nem minden esetben ugrik be elsőre, hogy egy beszélgetőtársnak Kovács, Németh vagy épp Szabó volt –e a vezetékneve.