Munkahelyi bántalmazás? Zéró tolerancia!

Mit jelent a mobbing?
A mobbing magyarul zaklatást, bántalmást, pszichoterrort jelent, amikor egy vagy több ember rendszeresen és hosszabb távon lelkileg bántalmaz vagy megszégyenít egy másik személyt a munkahelyen. Fontos téma, mert a mobbing lelki megrázkódtatáshoz, több hiányzáshoz, rosszabb teljesítőképességhez, súlyosabb esetben pedig munkaképtelenséghez, felmondáshoz is vezethet.

A statisztikák szerint minden 10. alkalmazott volt már munkahelyi zaklatásnak kitéve, és a magyar munkavállalók 7%-a is érintett!

Mi számít munkahelyi bántalmazásnak?
Amikor a munkaviszonnyal össze nem függő tulajdonságok okán ér Téged a munkahelyen verbális sértés, emberi méltóságodat megalázó magatartás, vagy épp a körülmények megfélemlítőek, ellenségesek, megalázóak, az bizony már munkahelyi zaklatásnak minősül.

Mindez megtörténhet szóban vagy írásban is, akár még közösségi médiában is, de akár nonverbális formában, pl. nem kívánt érintéssel, gesztusokkal, testi reakciókkal, tettekkel is kifejeződhet.
A mobbing jellegű tevékenységeket 5 típusba lehet sorolni:

1. Az érintett nem kap lehetőséget arra, hogy elmondja gondolatait, pl. a vezető nem engedi felszólalni egy megbeszélésen, vagy folyton közbeszólnak a munkatársak egy prezentáció közben.
2. Az érintett hátráltatva van a társas kapcsolódásban, pl. kiközösítik, nem hívják meg bizonyos helyekre, eseményekre.
3. Az érintett méltóságára, jó hírnevére vannak hatással, pl. pletykálkodnak róla, nyilvánosan megszégyenítik.
4. Az érintett személy munkavégzésére vannak hatással, pl. monoton, felesleges, a munkaköréhez, tudásához nem illeszkedő feladatokat osztanak rá.
5. Az érintett egészségére vannak hatással, pl. molesztálják vagy bántalmazzák.

A mobbingot az egyszeri bántalmazástól három tényező határolja el:
1. A mobbingnak nagyon destruktív, romboló hatása van. A mobbingot elszenvedő ember nem tudja a megszokott életvitelét folytatni, mert félelemben és bizonytalanságban él.
2. A mobbing sajátossága a nem szabályos, ám hosszabb távon fennálló ismétlődés. A legtöbb mobbing kutató egyetért abban, hogy akkor beszélhetünk mobbingról, ha az legalább fél éven keresztül, minimum heti egyszer előfordul az adott személlyel. Ilyenkor a bántalmazó többször visszatér a célpontjához és megismétli a zaklató cselekedeteket.
3. A harmadik tényező az erőviszonyok felborulása, kiegyensúlyozatlansága. A zaklató cselekedetek során az elkövető domináns helyzetbe kerül, amit rendszerint éreztet is a zaklatás során; alá-fölé rendeltség jön létre.

Kik válhatnak a mobbing áldozataivá?
Elsőre nem is gondoljuk, pedig meglehetősen gyakori, hogy a jól dolgozók, a tehetségesek lesznek a kipécézett személyek. Ugyanakkor sebezhetőek még a kevésbé magabiztos, a feltűnően csendes vagy új munkatársak is, és azok is áldozati szerepbe kerülhetnek, akik valamilyen külsőségben, vagy nemzetiségben különböznek a többiektől.
Az elkövetők/bántalmazók pedig gyakran magasabb beosztású személyek, de a tévhitekkel ellentétben az sem ritka, hogy hasonló státuszban dolgozó munkatárs száll ránk, sőt, a beosztott (vagy akár a csapat) részéről is irányulhat mobbing a vezető felé.

A statisztikák szerint a nők valamivel jellemzőbben válnak a mobbing áldozataivá, mint a férfiak, ahogy a fiatal (25 év alatti munkavállalók) és az idősebb korosztály (55 év feletti munkavállalók) is veszélyeztetettebbek ebből a szempontból.

A bántalmazókról elmondható, hogy általában dominánsabbak a nárcisztikus személyiségjegyek, de a családi minta, korábbi munkahelyi szocializáció és maga a munkakörnyezet is meghatározó lehet. Utóbbi nagyon lényeges, ugyanis a bántalmazás kockázata mindig túlmutat az egyéni tényezőkön, és rendszerint a mélyebb szervezeti problémákban gyökerezik.
A kutatások szerint azokban a szervezetekben, ahol a hierarchia fontos szerepet játszik (pl. közigazgatás, egészségügy, oktatás, katonai szervezetek, sokkal gyakrabban fordul elő, mint egy nyitottabb, laposabb szervezetben.

Milyen eszközökkel tudja a munkáltató orvosolni a problémát? Mit tehet a mobbing-áldozat?
A vállalati kultúra, a vezető/munkatársak kommunikáció stílusa, a munkavállalókkal való általános bánásmód nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kialakul-e munkahelyi bántalmazás. Épp ezért nagyon fontos, hogy a munkáltató egyértelművé tegye, mik azok a viselkedésformák, amelyek nem tolerálhatók a munkahelyen.

Az (egyik) kulcs a szervezetek vezetőinek a kezében van: zéró toleranciát kell alkalmazni a munkahelyi bántalmazással kapcsolatban, melynek betartását belső szabályzatokkal, a megfelelő panasztételi mechanizmusokkal, ha kell, retorziókkal segítik. Fontos, hogy minden dolgozójuk érzékeny legyen a mobbing megnyilvánulásaira és időben tudjon jelezni, ha bárki részéről ilyet tapasztal.
A mobbing kezelését azonban nehézzé teszi az, hogy észlelni, szóvá tenni, megfelelően kommunikálni vagy beavatkozni is már kockázatokat rejt magában, hiszen az ehhez kapcsolódó készségekkel általában nem rendelkezünk, ezért ezeket folyamatosan tanulnunk szükséges.

Egy gyakoribb gyakorlat, hogy mobbing ombucmant neveznek ki a szervezetekben, akik, a cégvezetéssel együtt, ún. mobbing szabályzatot hoznak létre és osztják meg a munkatársakkal, és/vagy hotline telefonos elérhetőséget vezetnek be, amit névtelenül lehet hívni, és/vagy foglalkoztatási egészségügy keretein belül pszichológiai tanácsadást kialakítani, ahova dolgozó bizalommal, félelem nélkül fordulhat mobbing esetén.
Amennyiben azt érezzük, hogy mi vagyunk a mobbing elszenvedői, fontos lépés, hogy objektíven gyűjtsük össze a zaklatás tényét megerősítő bizonyítékokat. Ebben segítség lehet, ha egy munkahelyen kívüli bizalmassal, szakemberrel megosztjuk a meglátásainkat, az érzéseinket, és átbeszéljük, hogy ő kívülről hogyan látja az esetet. Próbáljunk először a tényekre fókuszálni, majd az adott helyzetben megélt érzéseinket is tisztázzuk, hogy milyen hatással van ránk, mit vált ki belőlünk.

Sajátos és sajnálatos hazai mentalitás az, hogy zaklatás esetén nem beszélünk, nem jelzünk, nem kérünk segítséget, hanem tűrünk, várunk és végül összeomlunk. Tesszük ezt azért, mert vélhetően tartunk a következményektől, a megbélyegzéstől, a gúnyolódástól, így hosszabb távon benne ragadhatunk egy mérgező, bántalmazott pozícióban.
Ez így viszont biztosan nem szolgálja sem a megoldást, sem önmagunk testi és lelki egészségét.
Azaz igenis merjünk segítséget kérni!

Vad Ágnes Business & Human Potential Coach