Tavaly tízezer fővel többen kaptak munkavállalási engedélyt az EU-n kívüli országokból érkezők Magyarországon, mint 2016-ban. Számuk nagyjából huszonötezer volt, a munkaadók szerint azonban a jelenlegi létszám akár tízszeresére is szükség lenne a munkaerőhiány kezelésére.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint 200-300 ezer vendégmunkással lehetne enyhíteni tartósan a munkaerőhiányt.
A hazai cégek azonban kissé későn eszméltek, pedig az ukrán és szerb munkavállalók kulturálisan könnyen integrálhatók, a munkakultúrájukra és szorgalmukra a magyar cégeknek is szükségük lenne. A problémát ugyanakkor továbbra is az okozza, hogy a legtöbben Nyugat-Európába mennek, de a környező országok a nyelvi hasonlóságok miatt szintén vonzóbb célpontot jelentenek.
Becslések szerint a vendégmunkások húsz százaléka rövid ideig tartózkodik nálunk, inkább ugródeszkának használják Magyarországot a nyugat-európai tagállamokba. A cégek ezt úgy próbálják meg orvosolni, hogy olyan megállapodásokat kötnek, amelyek nem teszik lehetővé a továbbhaladásukat.
A vendégmunkások pontos száma nem derül ki az adatokból, mivel tavaly június óta a szomszédos országokból érkező nem uniós állampolgároknak bizonyos munkakörök betöltése esetén nincs szükségük munkavállalási engedélyre Magyarországon.
A változás alapján a szerb és az ukrán állampolgárokat munkavállalási engedély nélkül is lehet idehaza foglalkoztatni meghatározott hiányszakmákban. Az érdekképviseletek tapasztalatai szerint Magyarország a kétkezi, alacsony végzettségű dolgozók körében vonzóbb, mivel a képzettebbek továbbra is Nyugat-Európát választják.