Multitasking: segíti, vagy gátolja a hatékonyságot?

Bár a multitasking a hatékonyság lehetséges „csodaeszközeként” került be a köztudatba, érdemes lehet az előnyök mellett a hátrányait is objektíven végignézni.

 Mindnyájan találkoztunk már a kifejezéssel, sőt, sokan büszkén állítják magukról, hogy a multitasking mesterei. Az ötvenes években gyökerező, eredetileg műszaki fogalom a „multi” és a „task” szavakból tevődik össze, és gyakorlatilag annyit jelent, hogy valaki egyidőben több feladatot is végez, képes ezek közt megosztani a figyelmét és energiáját. De vajon tényleg képesek vagyunk erre? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek, ha egyszerre több dologgal foglalkozunk, és ez vajon hogyan függhet össze a hatékonysággal? Ennek jártunk most utána.

A multitasking előnyei
Egyik legnagyobb előnye az egyszerű rutinfeladatoknál jelentkezik: ezek ugyanis akár egyidejűleg is elvégezhetők. Például, ha továbbítunk egy e-mailt a főnökünknek, miközben a telefonunkon felvillanó értesítésből látjuk, hogy hamarosan egy másik projekttel is teendőnk lesz.

Ezen kívül a határidőkhöz közelítve meggyorsíthatja a munkavégzést, rugalmasabbá tehet, és növelheti alkalmazkodóképességünket, ami manapság fontosabb, mint valaha. A multitasking kreatívabbá is tehet, mivel több feladat közt osztjuk meg a figyelmünket, a sokszínűségnek köszönhetően pedig új ötleteink is támadhatnak. És a nap végén elégedettséget is érzünk, hogy milyen hatékonyak voltunk, hiszen rengeteg teendővel végezhetünk kevés idő alatt.

Hátrányok és hatékonyság
Az viszont, hogy tényleg időt nyertünk-e a multitaskinggal, nem biztos. Hiszen lehet, hogy ha egymás után végeztünk volna el pár olyan feladatot, amelyekkel egyidőben próbáltunk zsonglőrködni, időben tulajdonképpen ugyanott lennénk. Emellett a feladatok közti váltogatás feszültebbé, stresszesebbé tehet, és a figyelmünk is szétszóródhat. Ez hatással lehet a teljesítményünkre, és akár hibákhoz is vezethet, vagyis a mennyiség a minőség rovására mehet. Hatékonyságunk is visszaeshet, ami szintén összefügg a stresszel és a feladatok közti váltogatás, esetleges kapkodás szülte feszültséggel.

Akkor tehát hatékonyságunk érdekében tényleg érdemes bevetni a multitaskingot, vagy inkább tartózkodjunk tőle? Az tény, hogy nem való mindenkinek, illetve nem mindegy, milyen feladatokkal akarunk „mutitaszkingolni”. De ha ismerjük magunkat és a munkánkat annyira, hogy el tudjuk dönteni, mikor és milyen teendőknél vethetjük be, nyerhetünk is vele. Ha viszont úgy érezzük, nem való nekünk, legalábbis az adott körülmények közt nem, váltogatás helyett inkább gondoljuk át és rendezzük sorba feladatainkat a nagyobb hatékonyság elérése érdekében.