A járványhelyzet lelki oldala

A megváltozott élethelyzet reális felmérése és érzelmi feldolgozása után saját magunk fejlesztésére, régi terveink megvalósítására szánjunk időt, ha úgy érezzük, a járványhelyzet okozta bizonytalanság kezd felemészteni minket.

Gondolkodjunk kis lépésekben. Nem feltétlenül előremozdító, ha állandóan azon jár az eszünk, hogy mi lesz velünk két-három hónap múlva, hiszen magas a bizonytalansági faktor, és minden erre utaló érzés és gondolat csak még inkább lehúz minket. Inkább tervezzük meg az adott napunk körvonalait, s ha úgy érezzük már biztonságos és bejáratott a napirend, akkor tegyük ugyanezt a hetünkkel is. Lebonthatjuk a tevékenységeinket apróbb részterületekre is, addig sem fárasztjuk magunkat az aggódással.

Persze tudjuk, nehéz kikerülni a ránk ömlő információ cunamit. A koronavírussal kapcsolatos hírfolyam nemzetközi és magyar viszonylatban is rengeteg adat, s e mellé jönnek még az álhírek, a munkahelyünk információi, és a magánéletünk kért vagy kéretlen hírei. Éppen ezért ebben az időszakban kiemelten fontos, hogy valamiképp szűrjük a beáramló információt, s csak a megfelelő mennyiségű és minőségű hírt engedjük be. Érdemes például kiválasztani azt a néhány hírportált, amit naponta kétszer átböngészünk, illetve érdemes lecsökkenteni azok számát is, akikkel intenzív kapcsolatot tartunk.

A kényszerűségből otthon töltött időszak remek alkalom lehet arra, hogy előszedjük azokat a terveinket, amelyekre eddig sosem volt időnk. A home office melletti új napirendben ugyanis biztosan van egy-két olyan lyuk, ahová simán beilleszthető félórányi új tevékenység. Ez bármi lehet, a lényeg, hogy kikapcsoljon. Írhatunk könyvet, tízezrekhez hasonlóan elkezdhetünk kenyeret sütni, dolgozgathatunk a kertben is, ha van rá lehetőségünk, de ebéd után szundíthatunk is akár egy órácskát. Sokat segíthet.