Hogyan vedd rá magad a munkára?

A halogatás mindenkit érint. Akkor csap le, amikor a legfáradtabbak vagy legkedvetlenebbek vagyunk, de van, akinél a kifogások keresése szabályosan függőségbe megy át. Mutatjuk hogyan lendülhetünk túl a holtponton.

Nyilván mindenkinek ismerős a sztori. Egész nap tologatjuk magunk előtt a feladatot, kifogásokat keresünk és más, kevésbé fontos feladatokkal foglaljuk el magunkat. Persze ettől még a határidő ugyanúgy ott lebeg a fejünk fölött, így az egész napos „Pató Pál úr-hozzáállással” csak azt érjük el, hogy hazavisszük a munkát, s a családtól, barátoktól vesszük el az időt, hogy az utolsó utáni pillanatban valahogy befejezzük a melót.

Ezt erősíti meg a közelmúltban nyilvánosságra került tanulmány, ami megerősíti a krónikus halogatás és olyan egészségügyi bajok közötti kapcsolatot, mint például a magas vérnyomás vagy épp a szív- és érrendszeri problémák. Akik mindent az utolsó pillanatra hagynak, azoknak jellemzően nem marad idejük a sportra és az egészséges étkezésre sem.

Tehát nem jó dolog a halogatás, de ezt eddig is tudtuk. A kérdés az, hogy mit tehetünk ellene?
Ha például egy bonyolult feladattal kerülünk szembe, hajlamosak vagyunk úgy lefagyni, mint az őzek a főút közepén, amikor rájuk vetődik az autók reflektorfénye. A legjobb tanács: lássunk azonnal neki a munkának! Ha a feladat különösen nehéz, akkor minden rendelkezésre álló másodperc számít, ezért nem érdemes addig várni, míg megvilágosodunk, hanem minél hamarabb elkezdeni dolgozni rajta. Ahogy ugyanis elkezdünk agyalni a problémán, egyre tisztábban fogjuk látni, hogy mivel is állunk szemben, és a feladat is lehetetlenről abszolválhatóvá fog válni.

Jellemző kifogás, ha azzal áltatjuk magunkat milyen sok dolog tereli el a figyelmünket a munkáról. Telefonok, e-mailek, egyeztetések vagy épp rendrakás az íróasztalon. Mindegy, csak a problémával ne kelljen foglalkozni. Pedig elfoglaltnak és hatékonynak lenni két különböző dolog. Épp ezért, ha észrevesszük magunkon, hogy pótcselekvéssel menekülünk egy feladat elől, lassítsunk le és képzeljük el milyen következményei lesznek, ha tovább halogatjuk a feladatot.

Hihetetlennek tűnik, de igaz, hogy problémát okozhatnak még azok a feladatok is, amelyek túl egyszerűnek tűnnek. Mégpedig azért, mert hajlamosak vagyunk alábecsülni az időt, ami az elvégzésükhöz szükséges. Ezért érdemes azt nézni, hogy ez a kis feladat hogyan illik bele a nagyobb képbe, milyen távolabbi célhoz segít közelebb. Lehet, hogy egy apróbb részletről van szó, de ha rosszul vagy hanyagul végezzük el, kihat az egész projektünkre.

Az is előfordul, hogy egyszerűen nincs kedvünk az egészhez. Ilyenkor érdemes megpróbálni egy játékká vagy küldetéssé is alakítani az utált feladatot. Képes vagyok hatékonyabban megcsinálni? Meg tudom oldani rövidebb idő alatt, de ugyanolyan színvonalon? A feladat lehet visszataszító, de egy kis játékossággal kellemesebbé lehet tenni.