Használjuk ki az ebédszünetet!

Az ebédszünet bizony a munkanapunk fontos része. Épp ezért használjuk ki jól, hogy délután feltöltődve folytathassuk feladatainkat.

Egy felmérés szerint a hazai munkavállalók 84 százaléka ebédel a munkahelyén, s minden ötödik dolgozó a számítógép előtt ülve tölti az ebédszünetét. Rosszul teszik. Így ugyanis borítékolható, hogy egyre fásultabbá, stresszesebbé válnak, teljesítményük visszaesik, nem is beszélve csökkenő kreativitásról. Kell a szünet, s az eltávolodás a munkától, ha megoldható.

Épp ezért ahelyett, hogy ebédszünetben válaszolnánk egy sürgős e-mailre, vagy befejeznénk egy prezentációt, használjuk ki ezt a fél órát arra, hogy felfrissítsük a testünket és a szellemünket. A szakemberek azt tanácsolják, hogy egy úgynevezett 60-30-10-es elvet követve osszuk fel a rendelkezésünkre álló szünetet három részre, időt szánva az étkezésre, a mozgásra és a kikapcsolódásra.

Ebből a hármasból a 60 százalék az egészséges ebéd. Közhelyesnek hangzik, de tényleg igaz: kerüljük a cukros, zsíros fogásokat és gyorséttermi menüket. Válasszunk sovány húsokat, halakat, zöldségeket, vagy teljes kiőrlésű gabonafélékből készült pékárukat, mivel ezek könnyen emészthetőek, és ellátják szervezetünket a szükséges tápanyagokkal, ráadásul a kajakóma is elmarad.

A szünet 30 százalékát fordítsuk mozgásra. Aki irodában dolgozik, gyakran szenved a mozgás hiányától, a helytelen testtartás okozta fájdalmaktól. Bár hosszútávon a rendszeres sport jelenthet megoldást erre a problémára, már akkor is sokat tettünk jobb közérzetünkért, ha használjuk a lépcsőt a lift helyett, esetleg sétálunk néhány percet. A vérkeringésünk azonnal felpezsdül, és talán pont ez kell ahhoz, hogy egy probléma megoldása kipattanjon a fejünkből.

A maradék 10 százalék legyen a kikapcsolódásé. Higgyük el, nagy szükség van erre is, még ha csupán néhány percről is van szó. Minél kevesebb szünetet hagyunk arra, hogy szellemileg is feltöltődjünk, annál nagyobb valószínűséggel romlik a koncentrációnk és követünk el hibákat. Az ebédszünetünk végén dőljünk hátra, vegyünk néhány mély lélegzetet, esetleg csukjuk be a szemünket és engedjük el a fejünkben cikázó gondolatokat. Megéri.