Zenehallgatás a munkahelyen

Akad, aki a munka közben sem tud meglenni zene nélkül, míg másokat kifejezetten zavar az alkotó folyamatban, ha szól valami a hangszórókból. Munkahelyi zenehallgatás pro és kontra.

Számos tanulmány született arról, hogy a munkahelyen, a feladatok elvégzése közben hasznos vagy éppen káros a zenehallgatás. Erről máig nem sikerült megegyezni, még mindig vannak pozitív, illetve negatív vélemények erről a témáról. Az Y generációba tartozóknál például már teljesen természetes, ha fejhallgatóval a fejükön mászkálnák vagy dolgoznak, azonban a náluk idősebbek még sértésként élhetik meg az ilyesmit.

Egy felmérés szerint az emberek pontosabbak, és precízebbek valamint jobban teljesítenek abban az esetben, ha a kedvenc zenéjüket hallgatják. Ott van például a Mozart-hatás is. Ennek lényege az, hogy Mozartot hallgatva rövidtávon bizonyos logikai, értelmi, térbeli feladatokban jobban teljesítünk. Akkor pedig, ha egészen kiskorban már komoly zenét hallgat a gyermek, valóban jobban fejlődik. Egy tanulmány szerint azok a 3-4 éves gyerekek, akik fél éven keresztül zongorázni tanultak, 30 százalékkal jobban teljesítettek egy teszten, mint azok a társaik, akik vagy számítógépes képzést kaptak, vagy semmilyet ez idő alatt.

Persze az sem mindegy milyen zenét hallgatunk. A nagy koncentrációt igénybevevő feladatok esetében érdemesebb lassabb, lágyabb dallamokat hallgatni, lehetőleg 50-80 bpm között, mert ilyenkor az agy alfába kerül, így könnyebben tanul és jegyez meg új dolgokat. Tanuláshoz például nem ajánlott rap zenét hallgatni, mivel a sok szöveg teljesen eltereli a figyelmünket. Ilyenkor érdemesebb vagy minimális szöveget tartalmazó dalt, vagy kizárólag instrumentális számokat hallgatni. Azonban az is előfordulhat, hogy még ez is zavaró lehet – főleg, ha valami nagyobb horderejű dolgot próbálsz megtanulni/megoldani -, olyankor a teljes csend lehet a legjobb megoldás.

Nem szabad azonban feledni, hogy a zenehallgatás nagy konfliktusforrás is egyben, főképp, ha amerikai típusú, nyitott irodában dolgozik az ember. A közös zenehallgatásnál nem mindegy a hangerő, hiszen nem feltétlen szeretné mindenki ugyanolyan hangosan hallgatni az adott dalt, sőt mi több, a különféle zenei ízléseknek köszönhetően az is lehet, hogy egyáltalán nem szeretné a kollégánk azt a nótát hallgatni, amelyiket mi választottunk. Ráadásul az adott napi lelki állapotunk is meghatározhatja, hogy zenéhez vagy csendhez van kedvünk. Pontosan ezért érdemesebb ilyenkor fülhallgatót/fejhallgatót használni.

Szakemberek szerint megoldás lehet az is, ha létrehozunk egyfajta „zenehallgatási kódexet”, amelyben megszabjuk, hogy mikor, milyen hangerőn és mit lehet hallgatni. Így például, ha abban egyezünk meg a kollégákkal, hogy rádió fog szólni minden nap 14:00-tól 16:00-ig, akkor mindenki tudja, hogy változatos dalok, és nem egyféle stílus fog szólni folyamatosan, illetve lelkileg és munka ügyileg is úgy készül, hogy tudja, abban a két órában nem lesz csend.

Vannak olyan kutatások is, melyek pedig pont azt bizonyítják, a fentiekkel ellentétben, hogy a zenehallgatás csökkenti a teljesítményt, mert valamennyire mindenképp eltereli a figyelmünket, aminek következtében a memóriánk sem úgy működik, mintha csend lenne.