Meglepetések az állásinterjún

Hiába voltál már kismillió állásinterjún, s hiába van a kisujjadban minden sablonkérdésre adott válasz. Hidd el, néha még a HR-esek is meglephetnek. Mutatjuk is hogyan.

Ezek a meglepetések pedig a tesztek vagy helyzetgyakorlatok, amellyel nem a delikvens szívatása a cél, sokkal inkább az, hogy rájöjjenek: tudsz–e önállóan gondolkodni, s miképp viselkedsz a különböző helyzetekben. A személyiségedre kíváncsiak.

A problémamegoldó teszt lényege, hogy különféle dolgokat adnak az interjúalany kezébe, lehet ez akár egy Rubik-kocka is. Itt arra kíváncsiak, hogy nekiállsz –e megoldani a problémát, igyekszel a megbirkózni a feladattal.

A Keirsey-személyiségteszt ezzel szemben a vérmérséklet osztályázására kitalált módszer. Négy vérmérséklet-típust különít el: a kézművest, a jótékonykodót, az idealistát és a racionalistát. Általában az interjú előtt szokták kitöltetni a behívott jelentkezőkkel, ezzel próbálnak fényt deríteni az érintettek hozzáállására, hogy belepasszolnak–e a vállalati kultúrába.

A Myers-Briggs- és DiSC-tesztek a jelentkező erősségeit és gyengeségeit kutatják és segítenek a leendő munkatárs értékeinek elemzésében is.

Az úgynevezett kreatív gondolkodás teszt ennél egyszerűbb, ám hatékonyságához nem fér kétség. Egyszerű, sokszor furcsának és banálisnak tűnő kérdéseket tesznek fel a jelentkezőnek, például: „Hogyan jellemezné a sárga színt egy vak ember számára? ”. Mindezt azért, hogy lássák tud-e kreatívan és önállóan gondolkodni a jelentkező, s megbirkózik–e a mindennapi kihívásokkal.

A furcsaságteszt nevéből adódóan tényleg nem mindennapi. Azt kérdezik a jelentkezőtől, hogy egy tízes skálán mennyire tartja magát furcsának. A furcsaság, a hitelesség, az eredetiség ugyanis fontos szempontok a egyes cégeknél, épp ezért ilyen jellegű munkatársak után kutatnak. Arra kíváncsiak mennyire tud és mer önmaga lenni a pályázó.