2017-03-17

Három évtizede indult útjára a slow mozgalom, amelynek alapvetése: Fékezz! Élj tartalmasabb életet! Ugyan furcsán hangzik, de az utóbbi időben újra egyre népszerűbb kezdeményezést a munkahelyünkre is átültethetjük, csak okosan kell csinálnunk.

Man at Work - Blog -  Lassítani a munkahelyen? Miért?

A slow mozgalom 1986-ban indult el Olaszországból, a kezdetét egy olasz gasztroblogger, Carlo Petrini tiltakozásához kötik, aki az olasz kultúra egyik legfontosabb jelképénél, a római Spanyol Lépcsőknél egy gyorsétterem megnyitása ellen lépett fel. Ekkor még csupán az étkezés, a slow food volt a mozgalom fókuszában, innen ered az elnevezés is: egy mozgalom, ami a fast (food) ellen lép fel.

Idővel azonban egyre mélyebb értelmet kapott a kezdeményezés, így ma, három évtizeddel később, fő üzenete, hogy „Fékezz! Élj tartalmasabb életet!" A világ ugyanis, amelyben élünk minden tekintetben gyors. Gyorséttermek, villámrandik, gyorstalpaló tanfolyamok vibrálnak körülöttünk – gyorsan közlekedünk, rohanva dolgozunk – mondván az „idő pénz”. A tudatos lassítás követői viszont azt vallják, hogy az idő jóval nagyobb kincs ennél: maga a szabadság. Épp ezért fontos megteremteni a munkahely és a kiegyensúlyozott életvitel harmóniáját, azaz nincs mese: ha boldogabbak szeretnénk lenni csempésszünk pörgős életünkbe tudatosságot, hatékonyságot és nyugalmat.

A témával foglalkozó szakemberek szerint munkahelyünkön a lelassulást a tudatos és strukturált munkavégzés biztosíthatja. Fontos például, hogy a munkát, a folyamatokat egy jól meghatározott cél érdekében, megfelelő lépésekre (napi/heti feladatok) lebontva, tudatosan tervezve végezzük. Ezáltal elkerülhető az azonnali reakció egy-egy e-mailre, telefonra, kolléga kérésére, nincs akkora pörgés, nincs kapkodás, s a kapkodás miatt kialakuló stressz is csökkenthető. A munkában tehát nagyon fontos a hatékonyság, nem arról szól a slow work, hogy fütyörészünk, kávézgatunk, lógunk, hanem arról, hogyan lehet elbírni azt a munkamennyiséget kiegyensúlyozottabban, ami van. Persze így leírva könnyűnek tűnik, de a gyakorlatban már nem olyan egyszerű véghezvinni mindezt.

Az alábbi pontokat követve azonban sikeresek lehetünk:

1. A teendők rendszerezése a céloknak megfelelően.

2. Ellenőrző-listák kialakítása az ismétlődő feladatokhoz, amelyek megkönnyítik a munkavégzést, csökkentik a hibázási lehetőségeket.

3. Fontos munka esetén érdemes egy meghatározott időre kiiktatni minden zavaró körülményt (telefon, email, internet).

4. Tudatosság – Ez segít abban, hogy a nem tervezett feladatokra nemet mondjunk vagy a megfelelő időben reagáljunk rájuk.