Önéletrajz, s ami mögötte van...

Amikor egy jelölt pozícióra való alkalmasságát vizsgáljuk, akkor kulcsfontosságú, hogy a jól csengő önéletrajz mögött lássuk a tényeket és számokat. Ezek határozzák meg ugyanis a pályázó tényleges alkalmasságát.

Hogy miért mondjuk, illetve írjuk mindezt? Gondoljunk csak bele. Az adatok kontextust adnak az általános kifejezéseknek és állításoknak, nélkülük az önéletrajzban foglaltak csak üres szavak, amelyek szabadon értelmezhetőek. Nem mindegy például, hogy egy ötfős vagy egy kétszáz fős csapatot vezetett valaki az előző munkahelyén, s ez alapján természetesen nem lesznek alkalmasak ugyanarra a pozícióra. Ha nem találjuk meg az adatokat a CV-ben, akkor legkésőbb a felvételi beszélgetésen kérdezzünk rájuk, különben kulcsfontosságú információkról maradhatunk le a jelöltekről. Mutatjuk mire érdemes figyelni!

Az első és a legfontosabb a pénzügyek. Ha valódi betekintést szeretnénk nyerni abba, hogy egy-egy jelölt sikeres volt-e a múltban, nézzük meg, mit adtak hozzá anyagilag korábbi munkahelyeik előrehaladásukhoz. Például kezelt -e költségvetést? Alapvetően jó jel, ha pénzügyi felelősséget vállalt a múltban, a költségvetés nagysága pedig jól mutatja mennyire komoly a pályázó és mit lehet rábízni. Ha pedig azt látjuk az önéletrajzban, hogy az illetőnek olyan ötletei vagy megoldásai voltak, melyek profitot hoztak a cégnek, akkor az egyértelműen arra mutat, hogy az illető értékes munkaerő.

A másik kulcsadat az idő. A mai felgyorsult üzleti környezetben a jó időgazdálkodás egy jel arra, hogy az illető produktív. Persze ezt nehéz a CV-ből megállapítani, de azért nem lehetetlen. Például nemcsak az számít, az illető milyen gyorsan dolgozik, hanem az is, hogy mennyi időt tölt el nálunk. Vegyük intő jelnek, ha a jelölt önéletrajza tele van 1-1,5 éves időszakokkal és már nem pályakezdő. Az sem mindegy rendelkezik -e olyan készségekkel, amelyek lerövidíthetnek munkafolyamatokat. Jó jel, ha az illető olyan munkamódszert vezetett be, vagy olyan ötletei voltak, amelyekkel időt spórolt a vállalatnak.

Figyeljünk arra is, hogy a jelölt munkájának milyen földrajzi hatósugara van, hatékonysága milyen széles körben gyakorol hatást. Van, aki egyetlen városra koncentrál és arra a piacra szakosodott, mások több régiót és akár kontinenseket is lefednek. Egyik sem jobb, mint a másik, de nyilvánvalóan teljesen más pozícióra alkalmasak. Ezek is számok, amelyekre rá kell kérdeznünk. A kapcsolatrendszer földrajzi hatótávolsága szintén egy olyan adat, amely sokat elárul arról, hogy az illető mennyire ismert az iparágon belül.