Az „5 bolhából 5 elefántot” esete

Mindenkivel előfordul, hogy hibázik, és hogy mit, az is széles skálán mozog. Azonban vannak olyan témák, ügyek, amelyekért felesleges gyötörni magunkat utólag. Biztosan Veled is előfordult már az alábbi példák közül valamelyik, vagy több is. Most megnyugodhatsz végre, mert azért nem minden ciki, ami annak látszik.

A beszédtéma mint olyan…

Belépsz az irodába vagy a munkahelyedre, legyen az akár pékség vagy a postahivatal és szóba elegyedsz az egyik kollégával. Dumcsiztok, kvaterkáztok, kicsit lassan veszitek fel a fonalat például hétfőn, és akkor a semmiből előbukkan a főnök és elcsípi a beszélgetés egy részét. Aminek mondjuk nem ő lett volna a célközönsége szándékotok szerint. Lehet, hogy hallotta, hogy Jenővel milyen jót táncoltál szombat este, vagy, hogy micsoda buli volt a hajón, és amint elvonul melletted diszkrét mosollyal, Te elsüllyednél, vagy lever a víz, vörösödsz és megesz a szégyen. Azért ekkora gáz nincsen. Azon a munkahelyen, ahol dolgozol, még nem robotok végzik el a munkát, ahogyan az ábra mutatja, így belefér, ha van életed és ember létedre ezt szívesen megosztod egy munkatársaddal. Még jó is, hogy jól mered magad érezni, a jó vezető ezt értékelni fogja, ha normális keretek között és időben zajlik. Miért, mert akkor talán szívesen jársz be oda.

Lemaradt a melléklet…

Ez szerintem mindenki számára ismerős. Még a miniszterelnök titkárnőjével is előfordulhat az ilyesmi. Figyelsz, ott van a fejedben, hogy a „csatolmány, csatolmány”, majd a levél megfogalmazása közben csörög a telefon, intézkedsz, visszatérsz, majd csekkolva a sorokat, elégedetten nyomod meg a küldés gombot. És paff! Abban a pillanatban beugrik és látod is, hogy sehol a gémkapocska. ÁÁÁÁÁ! Ilyenkor felesleges bocsánatért esedezni. Hamar a következő levél a csatolmánnyal és egy jelzéssel, hogy „Elnézést, a melléklet csatolva!” – vagy mívesebben, ha a címzett rangja megkívánja.

Te maradsz le egy találkozóról…

Értekezlet, megbeszélés, meeting – és egyéb szinonimák. Elfelejtetted, nem tudtál menni, közbejött valami. Itt sem kell felfújni a lufit. Nem kell e-mailben felhívni a figyelmet arra, hogy nem tudtál jelen lenni. Bizonyára észrevették. Ha külön nem jelez emiatt senki, nem kell úgy érezned magad, mintha valójában csak nem akarnának Veled beszélni. Az egész nem fontos ennyire. Kérdezd meg, miről volt szó és legyél képben.

Az ebédszünet sziesztát is tartalmazott…

Ez persze csak azokra vonatkozik, akik kimehetnek enni. Ha tehát szokásod is kilépni étkezni, akkor ha egy alkalommal megcsúszol az idővel, mert régi ismerőssel futottál össze, vagy valamit határidőre kellett intézni, mondjuk egy hitelügyintézésnél, ne aggódd túl. Ha amúgy sem kontrollál folyton a vezető, akkor ezt a késést simán elnézi, ha a munka megvan.

Vállaltad a meglátásod…

Egy folyamatban, egy új munkaerő munkájával kapcsolatosan vagy valami egyéb értékelhető ügy mentén észrevételeket teszel. Pozitív és negatív meglátásod is van, melyet visszafogottan, nem bántva a másikat megfogalmazol. Majd leesik utólag, hogy hoppá, ebből lehet, hogy baj lesz, hisz ezt akár okoskodásnak vagy lekezelésnek is értelmezheti, aki úgy akarja. Nem valószínű, hogy túldimenzionálják a hozzászólásod. Várd meg a reakciót. Lehet, hogy nem is lesz.