2016-06-07

Tetszik, nem tetszik, a digitális írástudás alapvető elvárás lesz hamarosan szinte minden munkaadónál. Ragaszkodhat bárki a kézzel írt naplójához, azonban a fejlődés (legyen előtte bármilyen jelző) nem állítható meg és nem fordítható vissza.

Man at Work - Blog -  A digitális írástudás fejlesztése

A naplót jobb is kézzel írni egyébként, mert más a hatása testre és lélekre, munkahelyen azonban leírhatatlanul sok előnye van annak, hogy gépelünk. Könnyebben menthető, százszor sikeresebben olvasható, visszakereshető, rendszerezhető, lazábban készíthető belőle statisztika, elérhető azok számára, akik dolgoznak vele (meg néha azok számára is persze, akiknek nem kellene belenézniük, de ez egy másik történet).

2020-ra a cégek 85 %-a digitalizálni fogja folyamatait, ezért minden dolgozó ember számára fontos, hogy rendelkezzen digitális tudással, legalább is, ha szeretne érvényesülni a munkaerőpiacon.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentette be 2016 tavaszán, hogy kilencmilliárdos keretösszeggel képzést indítanak a lakosság ilyen irányú tudásának fejlesztésére. 2016. június végéig elvileg megvalósul a stratégia kidolgozása.

Ma már szinte minden munkahely igényli azt, hogy a dolgozó értsen a számítógéphez felhasználói szinten. Magyarországon azonban még magukért beszélnek a számok, hiszen egy felmérés szerint 2015-ben a 16-74 éves lakosság körében minden ötödik ember nem ül gép előtt sosem. Ami jól is hangozhatna, hisz nem szippantotta be őket a virtuális tér, de ez nem ezt jelenti, hanem azt, hogy nem ismerik az internetet, nem tudják használni, alkalmazni azt, ami pedig esélyeiket csökkenti a munkavállalásban.

2016 őszétől kb. százezer felnőtt vehet részt a képzési program első ütemében. A levelezéssel és az internet használatával ismerkedhetnek meg első körben. És mindez nem csupán a megélhetésben segíti a lakosságot, hanem abban is, hogy a legújabb technikai megoldások segítségével kapcsolatot tartson akár külföldön élő rokonaival is.

A felnőtt lakosság digitális írástudásának fejlesztését célzó program konzorciumban valósul meg, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) vezetésével, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és az NGM együttműködésében, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében.

Ami pedig a gyerekeket illeti, ott sem sokkal jobb az összkép. A PISA-teszt szerint a magyar kamaszok 60 százaléka digitális analfabéta. Nem gondolnánk, ugye? Pedig így van. Az idegenkedés és elutasítás helyett érdemes a képzésre fordítani a hangsúlyt ennél a korosztálynál is, hiszen sokkal versenyképesebb tudásuk lesz, ha értenek a számítógépes programokhoz, ezáltal az ország is versenyképesebb tud lenni a jövőben. Az internet egy eszköz, melyet jól használva sokkal hatékonyabbak lehetünk. Ráadásul a gyerekek nagyon gyorsan tanulnak, többségüket érdeklik a legfrissebb kütyük, amelyek még divatosak is. Ehhez természetesen eszközök is kellenek, melyek beszerzését sok iskola itthon nem engedheti meg magának. Bizonyos cégek azonban támogatják az ilyen kezdeményezéseket, például a Vodafone a Digitális Iskola Program elnevezésű projektjével, melynek keretében az iskolások informatikai oktatását támogatták, valamint 1300 táblagépet adtak át az iskoláknak. Ezzel nem azt szeretnék elérni, hogy tele legyen az ország informatikusokkal, hanem az a céljuk, hogy mindenféle szakmában naprakész, használható ismereteik legyenek a munkavállalóknak növelve így hatékonyságukat akár pékként, állatorvosként, jogászként és sorolhatnánk.