Man at Work - Blog - Csökkent a költségvetési szféra foglalkoztatotti létszáma

Év elején sokat hallhattunk a médiában arról, vajon csökkent, vagy nőtt az alkalmazottak nettó jövedelme az adójogszabályok módosítása után. A kormány bizottságot hozott létre, ahol bejelentést lehetett tenni a bércsökkenésekkel kapcsolatban, egy akciócsoport ellenőrizte a bérek kiszámítását a munkahelyeken. Nézzük a KSH adatai alapján, hogyan változtak a foglalkoztatotti létszámok és a nettó jövedelmek:

A költségvetési szférában dolgozók létszáma (712 ezer fő) 4,6 százalékkal lett kevesebb egy év alatt, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).


A legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2011. január–márciusban átlagosan 2 millió 642 ezer fő volt. Ugyanezen időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 1,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.


Az 5, vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–márciusban 1 millió 829 ezren dolgoztak, 2,8 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók létszáma (712 ezer fő) 4,6 százalékkal lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás nélküli 681 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–március havi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az alkalmazottak létszáma 100 ezer fő volt.


A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 210 000 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 215 500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 198 900 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,8 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi kifizetése miatt – 8,9 százalékkal elmaradtak 2010 azonos időszakához képest.


A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (500 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (404 700 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás követte (344 600 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (141 400 forint) ágakban dolgozók kerestek.


Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 139 700 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97 500, a szellemi foglalkozásúaké 182 200) forint volt, átlagosan 3,5 százalékkal magasabb az előző évinél. (A nettó keresetek számításáról lásd a Módszertant.)


A 222 200 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9 százalékkal haladta meg az előző év január–márciusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,5 százalék volt - derül ki a KSH adataiból.