Man at Work - Blog - Bérszámfejtőket érintő változások 2016-ban - 1. rész

2016-ban ismét változnak az adó-, járulék- és ellátási szabályok.

 Man at Work - Blog - Bérszámfejtőket érintő változások 2016-ban - 1. rész


A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum. A 454/2015. (XII.29.) Kormányrendeletben foglaltak alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére 2016. január 1-jétől megállapított minimálbér havi 111.000,-Ft (heti 25.550,-Ft, napi 5.110,-Ft, órabér esetén 639,-Ft).

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén 2016. január 1-jétől a garantált bérminimum havi 129.000,-Ft (heti 29.690,-Ft, napi 5.940,-Ft, órabér esetén 742,-Ft).

Személyi jövedelemadó

2016. január 1-jétől a személyi jövedelemadó kulcsa 16 %-ról 15 %-ra csökken. A 2016. január 10-ig kifizetett decemberi munkabérekből még 16 % adót kell vonni és ugyanez vonatkozik a munkáltatónál működő kifizetőhely által január 10-ig kifizetett tb-ellátásokra is. Abban az esetben azonban, ha az ellátást az egészségbiztosítási pénztár fizeti ki, a 15 %-os adókulcsot kell alkalmazni.

Amennyiben a 2015-ben felvett osztalékelőleg 2016-ban véglegessé válik, az így keletkezett 1 % adótöbblet a 2016-os adóbevallásban igényelhető vissza.

Bizonyos esetekben 1,19-ről 1-18-ra változik a külön adózó jövedelmek esetén a kifizetőt terhelő adó alapja. Így például a nem pénzben megszerzett adóköteles nyereményből származó jövedelem után (Szja tv. 76. §), a kamatkedvezményből származót jövedelem után (Szja tv. 72. §), valamint a lakás önkormányzatnak történő bérbeadása esetén, ha azt az önkormányzat nem, vagy nem a feltételül szabott célra hasznosítja és az adókötelezettség az önkormányzatot terheli (Szja tv. 74/A. § (5)).

Nem változik ugyanakkor, 1,19 marad a kifizetőt terhelő adó alapja az egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások esetén. Az adókulcs 1 %-os csökkenésével azonban ezeknél a jövedelmeknél is csökken a fizetendő adó és eho, a béren kívüli juttatásoknál 35,7 %-ról 34,51 %-ra, az egyes meghatározott juttatások esetén pedig 51,17 %-ról 49,98 %-ra. A minimálbér emelkedésével megemelkedik a minimálbérhez kötött béren kívüli juttatások kedvezményes adózással kifizethető felső határa is.

2016-ban 40 euróról 60 euróra változik a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magányszemély esetében az igazolás nélkül elszámolható összeg felső határa a 8 órát meghaladó kiküldetés esetén akkor, ha számlával kizárólag a gépjármű külföldi üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket számolják el. A 60 eurós felső határt kell figyelembe venni, amennyiben a kiküldetés 2015-ben kezdődik, de áthúzódik 2016-ra és a kiküldetés elszámolása 2016-ban valósul meg.

A belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére a hat órát meghaladó kiküldetés esetén 3.000,-Ft napidíj átalány adható abban az esetben, ha a munkáltató a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatás nem ad a munkavállalójának (437/2015. (XII.28.) Kormányrendelet alapján).

Az adókulcs csökkenése miatt 2016-ban változik az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény mértéke. Az ehhez kapcsolódó adótartalom azonban csak a két eltartott esetén változik.

A családi kedvezmény egy eltartott esetén 66.670,-Ft (adótartalma 10.000,-Ft), három és több eltartott esetén 220.000,-Ft (adótartalma 33.000,-Ft).

Két eltartott esetén fokozatosan emelkedik a családi kedvezmény mértéke:

  • 2016-ban 83.330,-Ft (mely adóban kifejezve 12.500,-Ft),
  • 2017-ben 100.000,-Ft (adóban 15.000,-Ft),
  • 2018-ban 116.670,-Ft (adóban 17.500,-Ft),
  • 2019-ben és az azt követő években 133.330,-Ft (adóban 20.000,-Ft)

Amennyiben családi járulékkedvezmény igénybevételére is sor kerül, 2016-tól a szorzószám 625-ről 667-re emelkedik.

A családi kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódóan pozitív változás, hogy a Családok támogatásáról szóló törvény 7. § (1) a) bekezdésének kibővítése alapján nevelési ellátásra – és így családi kedvezményre – jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, amennyiben:

  • az ellátással érintett gyermekkel közös lakó, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

Ezzel a változással lehetőség nyílik arra, hogy a családi kedvezmény igénybevételekor az élettárs gyermeke is beszámítódjon az eltartottak számába.

A családi kedvezmény érvényesítése esetén a 08-as bevallásban közölt adatok köre részletesebbé válik, így közölni kell az adóelőleg-nyilatkozaton feltűntetett eltartottak adatait, valamin közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosító jelét és nevét is.

Szintén az adókulcs csökkenése miatt 33.335,-Ft-ra emelkedik az első házasok kedvezménye, melynek adótartalma változatlanul havi 5.000,-Ft és nem változnak az igénybevétel feltételei sem. Azonban 2016-tól ebben az esetben is részletesebb válik a havi adatszolgáltatás a 08-as bevalláson, mert fel kell tüntetni a házastárs nevét és adóazonosító jelét is.

A 2015-ben megszerzett jövedelmek bevallására még benyújtható adónyilatkozat, illetve egyszerűsített bevallás is (Szja tv. 86. § (1)). Azonban ezek a bevallási formák ezt követően megszűnnek. Bevezetésre kerül a bevallási nyilatkozat, mely már a 2015. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában is benyújtható (Szja tv. 86. § (2)), melyben a magánszemély kéri, hogy adóját a NAV állapítsa meg. Ennek benyújtására jogosult a magánszemély, ha:

  • csak munkáltatótól származik jövedelme
  • nem alkalmaz tételes költségelszámolást
  • nem érvényesít sem adóalap-, sem adókedvezményt
  • az adójáról rendelkező nyilatkozatot nem ad (kivéve az 1+1 %)
  • más okból nem köteles adóhatósági közreműködés nélküli bevallást benyújtani

Így pl. nem adhat bevallási nyilatkozatot, akinek osztalék jövedelme van, ingatlan bérbeadásból 1 millió forintnál magasabb jövedelme származik, árfolyamnyereséget realizált, vállalkozásból kivont jövedelemmel rendelkezik, vagy a munkáltatójától önkéntes pénztári támogatói adományban részesült.

De nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély a munkáltatójától ekho-s, vagy efo-s jövedelmet kapott.

A magánszemély a nyilatkozatot az adóévet követő január 31-ig a munkáltatója felé teheti meg (több munkáltató esetén a választása szerintinél) a 15M30-as nyomtatványon, vagy ha nem rendelkezik munkáltatóval, akkor közvetlenül a NAV felé (15NY31). Január 31-e után ilyen nyilatkozat nem tehető, a megtett nyilatkozat nem vonható vissza és az a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. A munkáltató a bevallási nyilatkozatot tevő magánszemélyekről a február 12-ig benyújtandó 08-as bevallásban adatot szolgáltat az adóhatóság felé. A nyilatkozat alapján az adóhatóság megvizsgálja, hogy a munkavállaló jogosult-e a bevallási nyilatkozat megtételére. Amennyiben nem, felszólítja a magánszemélyt a 1553-as bevallás benyújtására. Amennyiben igen, akkor május 20-ig a munkáltató által beadott 08-as bevallásokban közölt adatok alapján állapítja meg és erről a magánszemélyt csak abban az esetben értesíti, ha a magánszemélynél ezer forintot meghaladó adókülönbözet keletkezik. Amennyiben az adómegállapítást követően szükségessé válik pl. a 08-as bevallás munkáltatói önellenőrzése és ez adókülönbözetet eredményez a magánszemély adójának összegében, úgy az adókülönbözet összegéről az adóhatóság határozatban értesíti a magánszemélyt, azonban jogkövetkezményt a magánszemély terhére nem állapít meg. Az adóhatósági adómegállapítás a magánszemély önellenőrzéshez való jogát nem érinti.

2017. január 1-től bevezetésre kerül az adóbevallási tervezet, melyet az állami adóhatóság első alkalommal a 2016. évi jövedelmekről készít el az Art. 26/B. §-ában foglaltak szerint.

Forrás: www.munkajog.hu